Most ezt vagy megfogadjátok, vagy sem.
Számomra szomorú, hogy igazi jellemekkel megáldott karaktereket alig lehet látni.
Mindegyik rohadt kemény, és ha csinál is valamit, akkor pénzre megy ki a dolog, vagy hatalomra.
Persze, lehet iylen karaktereket is játszani, de ez nem minden!
Egyedi jellemvonásokat nem látok a dolgok hátterében.
Adnék 2 tanácsot, hogy -szerintem- miképpen lehet egyedi és emlékezetes karaktereket létrehozni.
Elõször is, ne essünk abba a tévhitba, miszerint a karaktert az határozza meg, hogy mik a skilljei, miylen erõs, mi a pozíciója, stb. Ez ilyen Diablo, WoW, stb félreértelmezés, mivel nem errõl kellene szólnia.
A karakter, mint szó jelentése nem más, mint jellem.
Magyarán mi is a fontos? A jellem!
1. számú tipp:
Ha elõször a jellemet akarod létrehozni, sokkal inkább az ilyen lelki dolgok fogják egyedivé varázsolni a karaktereket, meg ugye kialakítasz hozzá más egyébb jellemvonásokat is.
Ha nem tudod, hogy miképpen vágj bele egy jó karakter megalkotásának, elõször is agyalj azon, hogy miylen ember vagy te.
Írj le mindent egy lapra, de ne hazudj magadnak!
MAjd ha ez megvan, összegezd agyban, hogy önmagadat akarod eljátszani vagy sem?
Ha nem akarod önmagad eljátszani, nem akarod a lap minden betûjét követni, akkor változtass rajta!
Teremts inverz jellemvonásokat: Ha IRL valamit szeretsz, akkor azt javítsd a lapon nem szeretett dologgá, stb.
Tovább is léphetsz azzal, hogy kikerekíted a dolgokat, kiszinezel bizonyos vonásokat, másokat meg \"szürkévé\" teszel.
ÉS így lesz egy alap jelleme a karakterednek, amit MINDIG kövess!
Mindig írj le minden fontos mozzanatot, ami történik a karakterrel, és ha ezek jellemformáló, illetve jellemtorzító hatásúak lehetnek, akkor módosítsd az alap jellemet.
Ezeket betartva és követve finom karaktereket lehet létrehozni.
Ha van egyedi elképzelésed, akkor nem muszáj magadból kiindulni, hanem teremts totál újat, ami eszedbe jut. Ne csapd össze! Ha úgy érzed, hogy kezdessz kifogyni az ötletekbõl, akkor gondolkozz filmek-könyvek szereplõinek a jellemén. Erre nagyon jók a Stephen King könyvek, amikben rengeteg különbözõ jellemmel megszórt karaktert, szereplõt \"láttam\" már.
ÉS ha mindezek megvannak, akár ezekre építve alakíthatsz neki ki egy élettörténetet, és ahogy \"ismertek\", tudjátok, hogy szerintem ez fontos is!
Így kész is a karaktered! Van jelleme, félelmei, szeretett-gyûlölt dolgai, stb.
Plussz a története is ad neki egy hátteret, amirõl akár mesélni is lehet IC, illetve ezek alapján cselekedni, néha kiborulni adöglött kiskutyája miatt, utálni a szõke nõket a hûtlen lotyó ex miatt, vagy félni Palominoba menni a gyerekkori emlékek folytán, mikor Nemecsekhez hasonlóan a vízbe dobtak.
A sokak álltal ismert Ian Stuart Donaldson karakterem készült így, akivel 1 évig játszottam. Az alapjait magam jelleme álltal alkottam, majd kentem hozzá némit az igazi (R.I.P.) Ian Stuart jellemébõl.
Ezek után mindent leírtam, ami jellemformáló lehetett a karakterre nézve, sokan olvashatták is ezt a történetet, hogy egy egyszerû, fajgyûlölõ neo-náci skinhead hogy dolgozott a japó maffiózókkal a négerek ellen, nyomta fel az orosz maffiát, merényleteket csinált, hamisítatott rendõri végzettséget és költözött Los Santosból Red Countyra. Majd belekényszerült az olasz bûnszövetkezetbe, késõbb alapított egy bõrfejû bandát, beszivárgott a politikába és fasiszta rendszert hozott létre. Majd ismét lepajtizva a maffiával, szépen, \"Oszd meg és uralkodj\" módszerrel végezte ki a négereket, akik társat láttak benne, miközben csak bábok voltak, stb, hosszadalmas a dolog.
2. számú tipp:
Ez gyorsabb, kevésbé megalapozott, de ez is okozhat meglepetéseket még neked is!
Kezdj el írni egy történetet. Mindegy mit, csak legyen egy célja, pl Las VEnturasban kikötni (de ezt a célt ne akaraktered kövesse, hanem te az írásban), írj, mint a gép! Ne gondolkozz rajta, az a legjobb! Ha én így alkottam karaktert (Mikor elkezdtem RPGzni, akkor mindig így csináltam.), akkor nem agyaltam semmin, nem hetekig írtam, hanem leültem dobókockával!, papírral és egy tollal és írtam, mintha valakinek a sorsát írnám!
Ami éppen eszembe jutott, azt vetettem papírra. HA kritikus ponthoz érkeztem, ahol jellem- és sorsformáló események voltak, akkor leírtam X számú eseményt, ami kisülhetett belõle. Pl ami a bunyós, kocsmatöltelékes karakteremnél is volt mostanában (azt sok év után kivételesen ezzel a módszerrel készítettem): Vagy kórházba kerül és dili lesz, vagy gyõzedelmeskedik, vagy kórházba kerül és teljesen elvakultan bosszút akar állni.
Az utóbbi jött ki, ezt levezettem egy jellemvonásra, felírtam. És a bosszút is, mint alsóbbrendû célt. (A történetben kialakuló, jellemföggõ célokat meg a karaktered kövesse, ne te, mint író!)
Majd voltak még ilyen válaszvonalak, de a kritikusabb az volt, mikor végre bosszút álhatott:
Ott is több esély volt, végül az jött ki, hogy megsajnálta az illetõt, aki -szintén kockakidobás álltal- egy szánalmas roncs lett addigra.
Ekkor ezt is levezettem egy jellemvonásra.
A lényeg, hogy SOHA SE javítsatok bele, ne változtassatok, hanem engedjétek, hogy az iylen kritikus pontok véletlen dõljenek el, hiszen ti se tudhatjátok, hogy IRL miképpen döntenétek adott helyzetekben, iylenkor meg a spontanitás dönt.
Ha a kritikus pontok olyan esetek, ahol a karakterek döntenek, akkor a karakterek jelleméhez igazíthatóak legyenek a döntések, de egy kakuktojás mindig legyen! Így lesz igazán érdekes! Miért KARAKTEREK? Mert ilyenkor nem csak a saját karakterrõl van szó, hanem a történet többi tagjának is legyen jelleme!
HA olyan kritikus pontokról van szó, ahol külsõ hatás érvényesül (meghal Jerry Lee, Lesie nem talál haza, leköp a láma), akkor meg ne féljetek kitalálni dolgokat.
És ha elértél a végéhez, addigra ki fog alakulni a karaktered jelleme is.
