Szerencsére nem is ferdítésnek hívhatóak ezek a dolgok, hanem pontatlanságnak.
Ezt abból gondolom, hogy nem szándékos, mert valójában nem akarja afilm egyik oldalt se bemocskolni. A jobboldali kopaszsráccal kapcsolatban is, nem mocskolta a film készítõje a cselekményben még csak burkoltan se, sokkal inkább azt próbálta vele megmutatni, hogy miylen könnyen át lehet esni a ló másik oldalára.
Amikor a néger sráctól megkérdezte, hogy õ angolnak vagy jamaikainak vallja-e magát, akkor például nagyon jól bemutatta azt, hogy hiába szélsõséges a jobboldali figura, de van lelke, meg tudja különböztetni feketék között is a dolgokat.
Csak kissé bedurrant az agya, amikor a néger srác mesélte, hogy neki miylen szép és jó minden, viszont egy ott születettnek mennyire sz*r tud lenni.
Itt a kopszban az irigység dominált, és legfõképpen a csalódottság, azért taposta meg a négert.
Itt ezzel a mozanattal kitünõen lett érzékeltetve, hogy az embereknek nem a bõrszínnel van a bajuk, hanem azzal, hogy a felsõbb szféra különbözteti és válassza ketté a rasszokat-nemzeteket, nem a bõrszín vagy az \"álampolgársága\" bejegyzés.
Utána akopasz meg is bánta, amit tett, és beimsmerte a sorok között az utolsó 1.2 percben, hogy a barátja, általa kedvelt személy a néger, még ha más is a bõrszíne.
És amiket kritizálok a filmben, amik pontatlanságok:
- A skinheadek semmilyen mennyiségben nem fogyasztottak kábítószert, erõsen kábszer ellenes mozgalom volt.
- Hippykkel alapból nem barátkoztak, mivel mint írtam is, ellenkúltúra volt. És azért, amiket te is észrevettél, Norbi: Nem tolerálták a naplopó életvitelük, az igénytelenségük és a kábítószerfogyasztásuk.
- Woody-ékon keresztül nagyon gyerekesnek mutatták be a sima, old school skinheadeket. Pedig alapvetõen erõszakos kúltúráról beszélünk.
- Ez a dolog, hogy \"hol a Marten\'s-ed\", meg amikor megkapja a kissrác a Ben Sherman\'s inget, egy kissé el lett túlozva.
Tény, ezek alap dolgok voltak a skinheadeknél, de nem ettõl tekintették a másikat igazinak.
Alapvetõen, a kopaszok öltözködése, ami bakancs, flanel ing/galléros póló, farmer/katonai nadrág, hózentróger szintén a munkásosztályból indul ki.
Bakancsot gondolom mondanom se kell, flanel ing a kényelmessége miatt, galléros póló azért, mert védi a nyakat, farmer a szívóssága miatt, a hózentrógerben meg léptékekkel kényelmesebb dolgozni, mint övvel a derekadon.
A kopsz fej meg tiszta sor. Menj el dolgozni építkezésre hosszú hajjal. Még 1 mûszak, mire hajat varázsolsz belõle otthon.
Az egész öltözködés innen indult ki. Munkás srácok, akik nem sokat törõdtek a flanccal, sokkal inkább az idõtállóságra mentek.
A bomber dzseki szintén a munkás jelleg miatt dominált a kopaszoknál, és nem a militarista szemlélet miatt. militarista szemlélet? :O A kopaszoknak a kezdetekben közük nem volt ehhez.
Woody Harrington dzsekije, ami tipikus viselet volt, azért, mert bármihez fel lehetett venni, és egyben elegáns is volt a maga módján.
Magyarán erõs munkásöntudattal rendelkezõ emberek voltaka skinheadek, akik elitélték és megvetették a felsõbb köröket, mivel azok nem fizették meg õket.
A néger fickó amúgy egy RudeBoy. Ezek a SKA zenét (valójában gyors reggae zene) hallgató jamaicai bevándorlók, illetve azoknak gyerekeikbõl álló szubkúltúra tagjai voltak. Hallgattak még Reggea-t is, de nem a mai fajtát, hanem a régi, klasszikus verziót.
A skinheadeknek eleinte nem is volt megnevezésük, ez teljesen spontán alakult ki szubkúltúrává.
Zeneileg se voltak besorolva sehova, éppen hogy reggae meg SKA koncertekre jártak. Abban az idõben (1969-1974) minden olyan ember, aki nem fogadta el az akkori zenéket, ezt hallgatta. A néger zenészek által játszott zenék is tökéletesen tükrözték a munkás srácok életérzését.
Aztán \'74-ben jött a punk, ebbõl meg kialakult az Oi! a skinheadeknek köszönhetõen, ami ízig-vérig lázadó, munkásosztályi zene volt.
\'80-as években angliában erõsödött a NAtional Front (ez benne van a filmben is), és a munkanélküliség meg nõtt. Sokan a bevándorlókban és azok leszármazottjaiban keresték a hibát és így fordult át a skinheadek része a politika felé. Hozzátenném, addig teljesen apolitikusak voltak.
Ekkor kezdõdött a széthúzás a kopaszok között, és 3 csoportosulás volt 1 szubkltúrán belül:
A jobboldali skinheadek (R.A.C.), a klasszikus politikamentes skinheadek (Old School Skinheadek), és a baloldaliak (RedSkins).
A baloldaliak elég aktívan tiltakoztak a jobbos kopaszok ellen, és erõsödött bennük a munkásöntudat, csak közben megfeledkeztek arról, hogy ez a jobboldalban ugyan úgy meg volt.
\'89-ben amerikában, New Yorkban egy újabb skinhead csoportulás alakult ki, õk voltak a S.H.A.R.P.-ok (Skinheads Against Racist Prejudice- Bõrfejûek a faji elõitéletek ellen).
Ez -mint neve is sugallja- a régi kopasz kúltúrát követte, amit nyakon öntött azzal, hogy antirasszistákj voltak, viszont nem keverendõek össze a RedSkinekkel, mivel a S.H.A.R.P.-ok nem foglalkoztak különösebben a politikával.
Õk ott kint alapvetõen HardCore Skinhead zenét hallgattak, és nem is úgy öltöztek, mint a klasszikus skinheadek, de hozzánk már ez a S.H.A.R.P. dolog a klasszikus skinhead kúltúrába belekeveredve érkezett el.
Volt Magyar megfelelõjük is, a M.A.R.S.H. (Magyar Anti-Rasszista Skinheadek).
Meg hát kialakultak az igazán szélsõséges jobboldali, kifejezetten *****i eszméket valló NS Skinheadek skinheadek, akik HateCore-t hallgattak, ez nemmás volt, mint a HardCore zene jobboldali változata, némi Trash Metállal megfûszerezve.
Arról nem is beszéltem, hogy még a klasszikus skinheadeken belül is voltak kissebb csoportulások, de eszmeileg nem volt közöttük különbség, ezért is feleslegesen bele menni.
Szerintem egy szubkúltáról se mondható el, hogy ennyire sok változata lenne.
Üzenetek megjelenítése