ERÕSZAK ALKALMAZÁSÁNAK IRÁNYELVEI.
Az RCSD erõszak alkalmazására vonatkozó irányelvei, hasonlóan a többi rendvédelmi szerv hasonlói irányelveihez, kritikus fontossággal bír mind az általunk szolgált közösség, mind az egyéb törvényvégrehajtó szervek megítélése miatt.

Ismeretes és elfogadott, hogy a gyanúsítottak egy része nem engedelmeskedik a rendõrség parancsainak és ezért erõszak alkalmazása válhat szükségessé. Ennek ellenére fontos azt is megjegyezni, hogy a rendõrség jogköre a néptõl való, ezért az ilyen erõ használatánál nem csak, mint a nép védõjét, hanem mint a nép szolgálóját, kell bánjon.

Az elsõdleges szempontja az erõszak alkalmazásának az élet védelme. Amennyiben szükséges, az állományi tagok objektíven, megfelelõ mértékû kényszerítõ erõt alkalmazhatnak. Az olyan állományi tagok, akik indok nélkül alkalmaznak erõszakot, súlyos morális, legális problémákat okozhatnak. Ezzel együtt rongálhatják az RCSD becsületét és megronthatják az RCSD-be vetett bizalmat.

Hasonlóképpen, amennyiben az egyébként jogos erõszak alkalmazása nem történik meg, magukat, egyéb állományi tagokat és ártatlan civileket hozhatnak veszélybe.
 OBJEKTÍVEN INDOKOLT.
Az erõszak alkalmazásának törvényességét az Egyesült Államok Alkotmányának Negyedik Kiegészítése határozza meg [ld. Graham v. Conor, 490 U.S.].

A bíróság kimondta, hogy “minden erõszak alkalmazást objektíven indokolni kell. Az objektív indokoltságot egy reális, ésszerûen gondolkodó, helyszínen jelenlévõ rendõr perspektívájából kell megvizsgálni, melybe bele kell számítani azt is, hogy a rendvélmi szervek dolgozóinak másodpercek töredékei alatt kell döntéseket hozni, olyan körülmények közt, amelyek feszültek, bizonytalanok és gyorsan változóak, a használandó erõszak mennyiségérõl.”

A használt erõszak mennyiségét minden esetben az intézkedõ állományi tag akkori tudása alapján kell felmérni. Ennek megfelelõen az RCSD minden erõszak alkalmazást a fenti, “ésszerûen gondolkozó, helyszínen jelenlévõ rendõr” szempontjából értékelünk.
 AZ OBJEKTÍVEN INDOKOLTSÁGHOZ SZÜKSÉGES KÖRÜLMÉNYEK.
Az objektív indokoltságot az RCSD a fenti rendelet alapján dönti el. A “helyszínen jelenlévõ rendõr” egy, az RCSD teljes kiképzését elvégzett, átlagos, a fenti rendeletbe beleillõ állományi tagot jelent. A megfelelõ erõszak mennyiségét az állományi tag az által ismert szituáció, a körülmények és tények tükrében határozza meg. Ezek közé tartozik:
a tényleges vagy gyanúsítható bûntény súlyossága
az alany ellenállásának és fenyegetésének mértéke
az alany a közbiztonságra és az állományi tagokra való veszélyessége
a közösség, az állományi tagok és az alany sebesülésének lehetõsége
az alany szökésére vagy szöktetésének lehetõsége
a gyanúsított viselkede és stressz-szintje a rendõrséggel való kontaktus közben
az állományi tag döntéshozatalra való ideje
más módszerek bevetése
az állományi tag képzettsége és tapasztalata
az alanynál lévõ vagy közvetlen közelében lévõ fegyverek minõsége és típusa
állományi tag és alany összehasonlítása, mint: kor, méret, erõsség, képzettség, sérülések vagy kimerültség, és
más környezeti körülmények
 A HALÁLOS ERÕ.
A halálos erõ olyan erõszak alkalmazását takarja, amelynek alkalmazása súlyos testi sérülést vagy halált okozhat.
 IMMINENS.
Az imminens latin szó, jelentése: küszöbön levõ, közvetlenül fenyegetõ veszély; égetõen sürgõs, halasztást nem tûrõ intézkedés.
 SÚLYOS TESTI SÉRÜLÉS.
Súlyos testi sérülés minden olyan sérülés, amelyek okozóját a Kaliforniai Büntetõ Törvénykönyv súlyos testi sértéssel büntet. Ide tartozik többek közt:
eszméletvesztés
agyrázkódás
csonttörés
bármilyen szerv életképességének megszûnése
súlyos elcsúfítás
 FIGYELMEZTETÕ LÖVÉS.
A fegyverbõl oly módon leadott szándékos lövés, hogy se személyben, se tulajdonba kár ne essék, azzal a célból, hogy figyelmeztesse az erõszak alkalmazásának alanyát és a közelben tartózkodókat, hogy a halálos erõ alkalmazása imminens.
 AZ ERÕSZAK ALKALMAZÁSÁNAK LÉPCSÕJE.
Az RCSD irányelve, hogy, hacsak módosító tényezõ nem játszik közre (ld. az “Erõszak alkalmazásának kivételei” c. rendelkezést), erõszakot csakis a következõ sorrendben alkalmazhat:
Rendõri jelenlét: a rendõri jelenlét közvetlenül nem minõsül erõszak alkamazásnak, de segíthet egy ellenálló alany megfékezésében. Semmilyen segédeszközre nincs szükség.
Szóbeli figyelmeztetés: a szóbeli figyelmeztetés közvetlenül nem minõsül erõszak alkalmazásának, azonban ez a legtöbbet használt és legbiztonságosabb módja a személy engedelmességre bírásához. A szóbeli figyelmeztetés olyan kényszerítõ eszköz, amely során fizikai kontaktus nem létesül. A szóbeli figyelmeztetések egyszerû, rövid, tömör szóbeli utasítások. Listájuk az udvarias felszólítástól a rövid, durva, nyers és közvetlen hangnemig terjedhet. Semmilyen egyéb segédeszközre nincs szükség.
Gyenge kezek: a “gyenge kezek” módszere az enyhén ellenálló gyanúsítotak ellenállásának megszüntetésére szolgál. A gyenge kezek módszere a alannyal való apró fizikai kontaktusok létesítésén alapszik, mint a megfogás, kéz rátétele a alany vállára, bilincsnél fogva vezetés, alany átkutatása, alany rögzítése, kezeinek hátratétele. Semmilyen más segédeszközre nincs szükség.
Erõs kezek: az “erõs kezek” módszere olyan alanynál használatos, akinek ellenállása aktívvá válik (nem csak nem követi a parancsokat, de azokkal szembefordul), vagy fizikailag ellenáll, azonban nem áll rendelkezésre egyéb modernebb fegyverzet a alany ellenállásának megtörésére. Amennyiben elérhetõ egyéb, nem halálos fegyver, annak használata preferálandó. Az erõs kezek alkalmazása során a rendõr megütheti az alanyt, jármûvével ártalmatlaníthatja az alanyt. Használhatja a rendõrbotot és egyéb kémiai ágen seket (ld. késõbbi rendelkezések).
Kevésbbé halálos erõ: nem halálos erõt alkalmaz az RCSD minden olyan helyzetben, amikor:
az alany ellenállásának megfékezése imminens, ugyanis a cselekdete az állomány tag szerint, objektíven indokolva, olyan, hogy az késõbb halálos erõ használatát vonhatja maga után
úgy gondolja, hogy a gyanúsított ön- és/vagy közveszélyes, azonban nem olyan mértékben, hogy halálos erõ használata szükséges lenne, vagy akkor, ha
az intézkedõ rendõr úgy véli, hogy erõs kezek alkalmazása a rendõri biztonság szempontjából nem biztonságos.
Ilyen esetekben az állományi tagnak mérlegelnie kell, hogy kevésbbé halálos vagy halálos erõt alkalmazzon. A mérlegelést a “Halálos erõ alkalmazásának szabályai” illetve az “Objektíven indokoltsághoz szükséges körülmények” rendelkezések segítik.
A használható fegyverzet: fizikai ütés és rúgás, jármûvel ártalmatlanítás, rendõrbot, Tazer, és egyéb kémiai ágensek.
Halálos erõ: ld. a “Halálos erõ alkalmazásának szabályai” rendelkezést.
 NEM HALÁLOS ERÕSZAK ALKALMAZÁSÁNAK SZABÁLYAI.
Az RCSD irányelve, hogy az RCSD állományi tagja csak akkor használhat erõszakot, amennyiben annak mennyisége és mértéke objektíven indokolt ahhoz, hogy:
megvédje magát
megvédjen másokat
megvalósítson letartóztatást, vagy õrizetbe vételt
szökést megakadályozzon, vagy
megtörje az ellenállást.
 HALÁLOS ERÕ ALKALMAZÁSÁNAK SZABÁLYAI.
Az RCSD állományi tagjai halálos erõt alkalmazhatnak azért, hogy:
megvédjék magukat vagy másokat egy olyan fenyegetéstõl, ami objektíven indokoltság szempontjából életet és testi épséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztet
olyan bûnelkövetés megelõzésére, amelyeknek végrehajtása objektíven indokolva magukat és másokat egy életet és testi épséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztetõ helyzetbe hozná
veszélyesen menekülõ bûncselekményt elkövetõ személy megállítására, vagy olyan személy megállítására, akirõl objektíven feltételezhetõ, hogy menekülése az intézkedõ állományi tagot, a közösséget valamint más körzeti rendõrök életét vagy testi épségét súlyosan veszélyeztetné.
Ezen kívül az RCSD állományi tagjai halálos erõt alkalmazhatnak olyan esetekben is, amikor az “Erõszak alkalmazásának lépcsõje” címû rendelkezés végrehajtása során halálos erõ alkalmazására kerül sor.
HALÁLOS ERÕ HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ PÉLDÁK.

Az Állományi Tag halálos erõt használhat például a következõ esetekben:
magánterület, tömeges személyszállító jármûvek, tömegközlekedési jármûvek, állami intézmények, közterületek, nyilvános helyek ellen intézett felfegyverkezett támadás elhárítására (ld. elõzõ rend., d. pont)
bûncselekmény elkövetésén tetten ért személy ellenállása esetén (ld. “Erõszak alkalmazásának lépcsõje”), amennyiben korábban más kényszerítõ eszköz alkalmazása sikertelennek bizonyult vagy bármelyik másik pont fennáll
elfogott személy szökésének, vagy más személy szöktetésének megakadályozására (ld. elõzõ rend., e. pont).
azzal szemben, aki a nála lévõ fegyvert, élet kioltására alkalmas eszközt felszólításra nem teszi le (ld. elõzõ rend., d. pont)
jármûvel menekülõ személy megfékezésére, további károkozásának megállítására (amennyiben a jármû álló állapotban van, ld. a “Jármûbõl vagy jármûre leadott lövések” c. rendelkezést)
LÕFEGYVERHASZNÁLAT.

Lõfegyverhasználatnak minõsül a tudatosan személyre leadott lövés. Nem minõsül lõfegyverhasználatnak például a:
a figyelmeztetõ lövések leadása
jármûre leadott lövés.
A lõfegyverhasználat a halálos erõ alkalmazásának leggyakrabban elõforduló módja. Lõfegyverhasználat elõtt az intézkedõ állományi tagnak:
más kényszerítõ eszköz használatát meg kell próbálnia vagy figyelmeztetnie kell az alanyt, hogy az intézkedésnek tegyen eleget
figyelmeztetnie kell az alanyt, hogy lõfegyverhasználat következik
figyelmeztetõ lövést kell leadnia.
ERÕSZAK ALKALMAZÁSÁNAK KIVÉTELEI.

Az “Erõszak alkalmazásának lépcsõje” és a “Lõfegyverhasználat” címû rendelkezésekben meghatározott lépcsõ és kritériumokat az intézkedõ állományi tag figyelmen kívül hagyhatja, ha:
közvetlen életveszély áll fent és nincs elég idõ arra, hogy a fenti kritériumokban meghatározott kötelességének eleget tegyen
objekíven indokoltan feltételezi, hogy az intézkedésnek foganatja nem lenne
objektíven indokoltan feltételezi, hogy a lépcsõ használata nagyobb veszélyt jelent a vagyoni, közösségi és rendõri biztonságra, mint az egyel nagyobb lépcsõ.
JÁRMÛBÕL VAGY JÁRMÛRE LEADOTT LÖVÉSEK.

Az RCSD állományi tagjainak szigorúan tilos mozgó jármûre lövést leadnia hacsak a jármûben ülõ személy közvetlenül fenyegeti az állományi tagot vagy más személyt a jármûtõl eltérõ halálos erõvel.

A mozgó jármû ténye nem elég fenyegetés a halálos erõ alkalmazására.

Hasonlóképp szigorúan tilos mozgó jármûbõl lövést leadni sürgõs körülményektõl és az élet közvetlen védelmétõl eltekintve.
fontos megjegyezni, hogy a fenti rendelkezés nem kimerítõ érvényû minden helyzetre. Amennyiben az állományi tag a fenti rendelkezés ellenére jármûbõl vagy jármûre lõ, annak az esetét sürgõs és alapos belsõ vizsgálóbizottság bírálja el. Az állományi tagnak egyértelmû és kétséget kizáró bizonyítékot kell mutatnia arra, hogy az általa leadott lövést más módon nem lehetett kiváltani.
A LÕFEGYVER ELÕVÉTELE.

A lõfegyver indokolatlan vagy idõ elõtti elõvétele megzavarhatja az alanyt és olyan döntések meghozatalára kényszeítheti, amelyek mégnagyobb veszélyt jelenthet a köz- és rendõri biztonságra. Ennek megfelelõen egy állományi tag csak akkor veheti ki a fegyverét a fegyvertartójából, amikor úgy gondolja, hogy annak használata késõbb imminens lehet és a szituáció nem olyan, hogy a gyanúsított ellenállását más nem halálos fegyverrel meg tudja törni.
 
Kevésbbé halálos fegyverre vonatkozó rendelkezések, \"motozás\" (ruházat-, csomag- és jármûátvizsgálás) szabályai