elmesélek valami rosszat. ebbõl most hiányozni fog a poén.
legelsõnek amikor felöntöttem a garatra (pont ballagás utáni nyáron), nagyon kulán lettem.
egy játszótéren iszogattunk, biciklivel mentünk. volt milónál egy üveg borpárlat, csak egy üveg négy emberre.
ben meg én úgy berúgtunk tõle, mint annak a rendje, miló meg farkas még úgy ahogy józanok voltak.
kitaláltuk, hogy megyünk a falu másik végébe az általános iskolához. nagyon instabilan mentem biciklivel az út szélén, pont egy igen meredek és mély árok mellett.
kibillentem az egyensúlyomból, legurultam mint egy zsák sz*r a biciklivel együtt. kirángattak valahogy, vissz*raktak az útra.
kimentünk a sulihoz, ott lefeküdtem a lelátóra, széthánytam a lelkem és csá. valahogy hazakerültem.

állítottunk egy májusfát ami nagyobb, mint maga a ház ahova vittük és kidõlt - leszakítva a telefonkábelt

Aldót leiskolázni olyan mint sziklából vizet fakasztani, nullával osztani, találkozik az áthatolhatatlan fal a mindent áttörõ erõvel.. lehetetlen!

https://fbcdn-sphotos-c-a.akamaihd.net/hphotos-ak-prn1/922840_409372535837487_863083433_n.jpg[/img]
SZERENÁD

^PAWNED!  <3