Hearts of Iron 2
 
Hearts Of Iron II
Az az igazság, hogy az õsrégi Panzer General óta nem igazán találtam olyan színvonalú II. Világháborús stratégiai játékot, ami hosszabb idõre le tudna kötni, és azt lehet mondani rá, hogy \"Igen! Ez az ami hiányzott!\". Próbálkozások persze voltak a több, mint tíz esztendõ alatt, de egyik sem ért fel a Hearts Of Iron II-vel. Persze most ne a tucat real-time cuccokra gondoljunk az agyoncicomázott grafikájukkal, aminek gyakorlatilag semmi köze a stratégiához. Azoknak készült ez a részletes leírás, akiknek még nem volt szerencséjük megismerkedni az elsõ résszel, imádják az ilyen jellegû játékokat, de viszonylagos bonyolultság miatt nem tiszta teljesen, mi mire való. Ugyanakkor a hardkór arcok is találhatnak benne olyat, ami hasznukra válhat.
Vágjunk bele és kezdjük a legelején, a menüvel. A tutorial részt el is felejthetitek, mivel ebbõl a cikkbõl jól kiokosodtok. A játék multis részébe nem fogok belemenni, így ugorhatunk is a single player gombra. Rengeteg scenario közül választhatunk, az 1936-os, háborút megelõzõ idõktõl egészen 1945-ig. Négy igazi gigantikus scenario és 15 \"kisebb\" hadjárat közül választhatunk, amik között ott van Rommel afrikai hadjárata, a Japán vs. Amerika hadjárat, de olyan érdekes hadjáratok is, mint a Finn-Szovjet téli háború, vagy az Argentín-Brazil harcok is helyet kaptak, ami már magában csábító. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy gyakorlatilag a világ összes országa közül választhatunk melyikkel szeretnénk megkezdeni a játékot, az maga a mennyország. Szinte hihetetlen.
Persze tudom, hogy a legtöbben a németeket, vagy a magyarokat fogjátok választani, ami totál érthetõ. Nyilvánvalóan a nagyhatalmakkal lehet megvalósítani nagyra törõ terveinket, de ha mégis egy kisebb országot választanátok, azzal is kellemesen el lehet mókázni. Nekem pl. sikerült az olaszokkal egy egész nagy birodalmat összehozni.
Külön jó tulajdonsága a játéknak, hogy a fejlesztõk komolyan odafigyeltek a legapróbb részletekre is. Vegyük pl. Magyarországot. Magyarul vannak kiírva a hadosztályok és hadseregek nevei, és ami nagyon tetszett még, hogy történelmi magyar hadvezérek vannak hozzárendelve ezekhez a seregekhez, amiket egy terjedelmes listából kedvünkre cserélgethetünk. Ugyanez elmondható a harci eszközökrõl is. Kifejleszthetjük saját tankjainkat (Zrínyi, Toldi, Nimród, Turán) és repülõinket (Budapest, Ezüstnyíl, Héja). A hadi felszereléseink kifejlesztésében olyan vállalatok segítenek bennünket, mint pl. a Ganz, Mávag, Molaj, FÉG. A fent említett dolgok nagyjából minden egyes országról elmondhatók.
Ha kiválasztottuk melyik országgal kezdjük el a játékot, ugorjunk a start gombra. Egy területekre felosztott világtérkép fogad bennünket, amin kedvünkre cirkálgathatunk, kicsinyíthetjük, nagyíthatjuk a bal alsó sarokba elhelyezett + és - gomb segítségével.Itt állíthatjuk még be, hogy éppen mit szeretnénk látni a térképen.
Terrain Mapmode: A terepviszonyokat mutatja meg nekünk. A zöld az erõt jelzi, a barna a dombokat, a szürke a hegyeket, és így tovább. A terepviszonyoknak fontos szerepük van a harcokban, mind támadás, védekezés és mozgás szempontjából.
Political Mapmode: Az országokat jeleníti meg nekünk különbözõ színnel.
Weather Mapmode: Idõjárás. Ez is nagyon fontos a hadmûveletek szempontjából.
Economic Mapmode: Gazdaság. Az adott területen lévõ ásványi anyagokat és gyárakat mutatja meg.
Supply Mapmode: Utánpótlás. Ha zöld, egységeink megkapják az utánpótlást, ha piros akkor nem.
Partisan Mapmode: Partizántevékenységek.
Region Mapmode: Régiók. Külön színnel jelzi a régiókat, pl. Balkán, Ukrajna, Kaukázus.
Area Mapmode: Ugyanaz, mint az elõzõ, csak még részletesebb.
Diplomatic Mapmode: Diplomácia. Zöld: szövetséges, Fehér: semleges, Piros: ellenség.
Victory Points Mapmode: Kulcsfontosságú pontok. Azok a helyek, ahol sok nyersanyag, gyár, vagy éppen fõváros található.
Nézzük mi van fentebb: View Map.Ebben az ablakban kaphatunk bõvebb infót egy-egy területrõl. Nézzük mondjuk Budapestet. Egy zöld csillagot láthatunk a képen, benne egy számmal. Ez azt jelenti, hogy kulcsfontosságú város, elfoglalásáért 2 Victory Point jár. Ezek a pontok nagyon fontosak a gyõzelem szempontjából. Egy adott országot pl. csak akkor lehet teljesen elfoglalni ha ellenõrzésünk alatt tartjuk a fõvárosát és az összes Victory Point-ot. Ekkor annektálhatjuk az országot, így az adott állam megszûnik létezni és onnantól kezdve a gyarmatunkká válik.Kicsit jobbra az út és folyó összeköttetéseket láthatjuk a szomszédos területekkel. Értelemszerûen az utak a gyorsabb haladásért felelõsek, a folyók pedig nagyobb védelmet adnak a túlpartról támadókkal szemben. Ha van tengerpartunk, itt láthatjuk, hogy partraszállásra megfelelõ-e a terület. Ha van kis tengerpart ikon, az ellenség képes egy invázióra.
Manpower: ennyivel növekszik a besorozható emberek száma egy évben az adott területen.
Industrial Capacity: ennyi a termelési kapacitás az adott területen. Ezt a számot növelhetjük újabb gyárak építésével, bár ez kicsit idõigényes ugyanis egy évbe is beletelhet egy újabb gyár létrehozása.
Anti Aircraft: Légvédelmi ágyúk száma az adott területen. Minél több légvédelmi üteget telepítünk ide, annál nagyobbat sebzõdnek a területet támadó repülõgépek.
Land Fortifications: Erõdítmények mértéke az adott területen. Ha sok erõdöt építünk, egy kisebb számú sereg is fel tud tartóztatni egy jóval nagyobb haderõt.
Coastal Fortifications: Parti erõdítmények. A partraszálló erõk elleni védelmet segíti.
A következõ sorban a napi nyersanyag termelést láthatjuk: fém, energia, olaj, ritka anyagok.Lentebb az infrastruktúra %-os aránya látható, mely az áthaladó egységek sebességét és a kereskedelmet befolyásolja legfõképp. Természetesen az infrastruktúrát is fejleszthetjük, de kb. 1 év alatt javíthatunk 10%-ot.
Partizántevékenység: Ez a szám mutatja meg egy esetleges lázadás esélyét. A helyszínre küldött katonai egységek állomásoztatása csökkenti ezt a számot. (Anti Partisan Duty).
Provinces: Lista az összes városunkról.
Armies (tank ikon): Lista a szárazföldi egységeinkrõl.
Air Units (repülõgép ikon): Lista a reptereinkrõl és légi egységeinkrõl.
Fleets (hajó ikon): Lista a kikötõinkrõl és flottánkról.
Acrive Combats: Lista az éppen folyamatban lévõ harcokról.
Deploy: Lista az elkészült új egységekrõl, melyek elhelyezhetõk az anyaországban.
Technology: Itt állíthatjuk be, hogy éppen mit szeretnénk kifejleszteni. A lista hatalmas és több részre bontott, amit nem sorolok fel, mert elég egyértelmû.Elõször a vízszintes sorból kiválasztjuk azt a kategóriát, amibõl fejleszteni szeretnénk valamit. Ha ez megvan, a bal oldali oszlopból megjelöljük azt a céget, vagy kutatót, akit megbízunk a projekttel. Figyeljünk arra, hogy minél több kis ábra legyen zölddel bekeretezve, mert akkor gyorsabban dolgoznak. Ha két cég azonos számú zöld ábrával rendelkezik, érdemes annak kiadni a projektet, amelyiknek nagyobb a skill értéke.
A fejlesztések természetesen pénzbe kerülnek, ami napi szinten levonódik a vagyonunkból, de e-nélkül lehetetlen megnyerni a háborút. Az újonnan kifejlesztett harci eszközöket azonnal el is kezdhetjük gyártani, vagy ha az adott eszközbõl kifejlesztettek egy korszerûbb verziót, lehet upgradelni a csapatokat, így mindig fejlett hadsereget tudhatunk magunkénak.
A Production fül nagyon fontos eleme a játéknak. Itt szabályozhatjuk a termelést, ellenõrizhetjük a nyersanyag, utánpótlás, pénz és emberanyag mennyiségét, na meg a kereskedelmet és a szállítást. Kissé bonyolultnak hangzik, de meg lehet szokni.A gyártás egyszerû, kijelöljük a gyártani kívánt egységet, beállítjuk, hogy mennyit szeretnénk belõle, majd start. Ekkor megjelenik az egység képe, és egy dátum, hogy várhatóan mikor áll majd rendelkezésre.
A jobb oldali csúszkákon állíthatjuk be, hogy mibõl mennyire van szükségünk. Ha a szám piros színre vált, az adott dologból nem termelünk eleget. Ez egyébként minden másra ugyanígy vonatkozik.A lenti négyzetben a más országokkal kötött kereskedelmet figyelhetjük meg, alatta pedig a nyersanyag és utánpótlás szállítását és a készleteket egy adott városban.
Diplomacy: Bármelyik ország zászlajára kattintva infót kapunk arról, hogy melyik országgal áll szövetségben, háborúban, stb. Ellenõrizhetjük még, hogy mely nyersanyagokban bõvelkedik, így kiderül érdemes-e kereskedni vele. Diplomatáink segítségével befolyásolhatjuk az országok politikáját, megdönthetjük az adott korányt, hadat üzenhetünk, békét köthetünk, csapatokat küldhetünk szövetségesünknek, stb. Persze mindez pénzbe kerül, nem is kevésbe.Saját országunk minisztereit is megválaszthatjuk, így lecserélhetjük ha nem tetszik, ami nagyban befolyásolja a termelést, hadseregünket, egyebeket.
Térjünk rá a harcra! Szárazföldi egységeink mozgatásához nem kell nagy tudomány. Kijelöljük a kívánt egységet (lehet többet is) és jobb gomb segítségével megmutatjuk neki azt a területet, ahová mennie/támadnia kell. Nagyobb hadmûveleteknél érdemes leállítani az idõt és szépen kijelölgetni mit is szeretnénk. Ha nem adunk ki semmilyen feladatot, egységünk automatikusan elkezdi beásni magát (Dug in).
Ha partraszállást szeretnénk indítani, mindenképpen szükségünk van Transport hajókra. Egységünket berámoljuk a transzportba és már adhatjuk is ki az inváziós parancsot egy kiszemelt ellenséges partszakaszra (Amphibious Assault). Értelemszerûen, ha több egységgel támadunk egyszerre, biztosabb a siker. Persze kockázatos vállalkozás a partraszállás, mivel elég idõigényes, így nagy esély van rá, hogy támadás éri az egységet, mikor éppen próbáljuk megvetni lábunkat a parton. Érdemes légi, illetve vízi támogatásban részesíteni az inváziós erõket. Az elfoglalt területre késõbb már könnyûszerrel szállíthatunk csapatokat, minimális kockázattal. Ha a tengeri utánpótlás nem biztosított, légi úton is küldhetünk hadianyagot a csapatoknak (Air Supply), persze ehhez ki kell fejlesztenünk a megfelelõ repülõt és le is kell gyártanunk azt. Szárazföldi egységeinket felszerelhetjük mindenféle jóval (Brigade Attachment), növelve ezzel harcértéküket. Hátránya, hogy több ellátmányra lesz szüksége az egységnek. Érdemes még megemlíteni az ejtõernyõs alakulatokat, amiket bárhol bevethetünk a szállító repülõgép hatósugarán belül, így könnyedén foglalhatunk el, mondjuk gyengén védett szigeteket partraszállás nélkül (Airborne Assault).
A légi és tengeri egységek irányítása más. Nekik meg kell mondanunk, hogy mit csináljanak. A repülõknél nem mindegy, hogy egy terület felett légi fölényt, vagy bombázni szeretnénk.Érdemes kötelékeket létrehozni sok bombázóval és megfelelõ számú kísérõ vadászgéppel. A bombázók védelmére az Escort Fighterek kiválóak, hiszen nagy a hatótávolságuk, így a bombázók távolabbi célpontok ellen is indulhatnak.A hadiflottánál ugyanez a szisztéma. Érdemes minél nagyobb számú egységekbe tömörülni, a csatahajókat pedig rombolókkal és könnyûcirkálókkal védeni a tengeralattjárókkal szemben. Kiadhatunk parancsot konvojok támadására, erre legalkalmasabb a tengeralattjáró, de bombázhatjuk a partot is és támadó, illetve védekezõ utasításokat is adhatunk.
Minden harci egység rendelkezik egy életerõ és szervezettség vonallal. Ha az életerõ vonal 0-ra csökken, egységünk megsemmisül. Alakulatunk úgy is megsemmisülhet, ha az ellenség körbezárja és menekülési útvonal híján az egység megadja magát. A leharcolt seregeket érdemes pihentetni, így regenerálódnak, kapnak utánpótlást és ismét teljes értékûek lesznek.
A hajókra sokkal jobban oda kell figyelni, mert igen hamar el tudnak süllyedni, ha nem vigyázunk, pótlásuk pedig rendkívül idõigényes és drága, fõleg a csatahajóké. Ha egy erõsebb ellenséges flottába ütközünk, érdemes feladni a harcot és elmenekülni, mert adott esetben az összes hajónk megsemmisülhet. Ilyenkor jó taktika, hogy kiküldjük a területre a bambázóinkat, hogy szórják meg egy kicsit az ellenség hajóit. Egy erõsebb Naval Bomber kötelékkel komoly károkat tudunk nekik okozni. Ha az ellenség több hajót veszít, mint amennyit gyártani tud, lassan legyõzzük a flottáját.
A Statistics fülre kattintva bármikor ellenõrizhetjük az erõviszonyokat. Megnézhetjük ki, milyen hajókat süllyesztett el, mekkora a hadereje, mennyi Victory Point-tal rendelkezik. Gyakorlatilag innen bármit megtudhatunk és levonhatjuk a konzekvenciát.
A játék egyik fontos és nagyszerû eleme az, hogy követi a történelem eseményeit. Pl. a németekkel nem kell elfoglalnunk Ausztriát és Csehszlovákiát, mert a megfelelõ idõben választhatunk, hogy szeretnénk-e csatolni az országhoz. Vagy ott van mondjuk a Molotov-Ribbentrop paktum, amit vagy megkötünk, vagy nem. Ezek mind-mind befolyásolják a háború menetét. Ettõl függetlenül a játék nem lesz lineáris, hiszen korlátlan szabadságot élvezünk benne, gyakorlatilag bármit megtehetünk, és ez így van jól.
Úgy érzem a Hearts of Iron II-ben minden megvan ami egy II. Világháborús stratégiai játékhoz kell és kitölti a kategóriájában tátongó hatalmas ûrt.
Képek:
http://www.gamestar.hu/apix_collect/0407/hearts-of-iron-2/hearts-of-iron-2_20041103194501_2188_original.jpg[/img]
http://pclab.pl/zdjecia/artykuly/kefaz/hearts_of_iron_ii/01.jpg[/img]
videó: