Régen ezen a játékon is ( mind több más PS1-es játékon ) sokat függtem kiskoromban.
Most újra elõkerült ez is.
Név: Oddworld: Abe’s Oddysee
Platform: PC, PlayStation, Game Boy
Típus: Túlélõ platformjáték
Kiadott változatok: 1 CD-ROM
Fejlesztõ: Oddworld Inhabitants
Kiadó: GT Interactive
Designer: Lorne Lanning (rendezõ), Frank Ryan (producer)
Zeneszerzõ: Ellen Meijers
Korhatár: 12+
Gépigény: Pentium 120 MHZ, 16 MB RAM, Négyszeres CD-ROM meghajtó, Windows 95-9, XP-n is megy a telepíthetõ drivernek köszönhetõen.
Az Abe’s Oddysee az Oddworld-sorozat elsõ darabja, melynek késõbb született egy folytatás Abe’s Exodus néven, és utána – mint az egyik elsõ X-Boxos játék – megjelent a Munch’s Oddysee. 2005-ben jelent meg a Stranger’s Wrath, mely FPS/TPS játék volt, egy fejvadász fõszereplésével. Jelenleg dolgoznak egy ötödik Oddworld játékon. Az elsõ és második rész (Exodus) nem tér el sok mindenben egymástól, mindkettõ kétdimenziós és a Heart of Darknesshez hasonlóan túlélõplatform. A játékmenetben azonban sok különbséget találhatunk a két játék között. De elõbb térjünk ki a történetre.
A játék egy Oddworld nevezetû világban játszódik, fõszereplõje pedig egy igencsak ronda (a világ 4. legrondább videojáték karaktere a GameDaily szerint), a mudokon fajba tartozó Abe (Éb). Abe a RaptureFarms nevezetû húsgyárban dolgozik, bár saját bevallása szerint inkább rabszolga. Az RF töménytelen mennyiségben gyártja a húst különbözõ fajta teremtményekbõl, amikbõl valamilyen édességet szoktak készíteni. A fogyasztói társadalom például kiirtott egy teljes állatfajt, és a többi állatot is a kihalás szélére sodorta. A gyárnak valami új ötlettel kell hát elõrukkolnia, ha nem akar csõdbe menni. Abe éppen végigmegy azon a folyosón, amiken a korábban megjelent „ínyencségek” plakátjai láthatók. Éppen ülésezik az igazgatótanács, és Abe fõnöke, a glukkon Molluck elõjön a zseniális új húsforrás ötletével: gyártsanak „Mudokon nyalokát”. A tanács többi tagja elégedetten röhög, szivarral a szájában. Miután Abe számára egyértelmûvé vált, hogy õ és a népe lesznek a következõ Rapture termék, bepánikol és elmenekül. A biztonsági kamerák rögzítették hogy Abe elhagyta a helyét, így utána küldik a rovar és pulyka hibrid biztonsági õröket, akik felügyelik a többi mudokon munkáját. A feladatunk világos: felszabadítani rusnya testvéreinket, mielõtt még nyalókaként végzik.
 http://rondar.b13.hu/data/blogimages/usimage236092_9488821.jpg[/img]
Grafika: Akkor most beszéljünk a grafikáról. A játék grafikája nagyon hasonlít a Heart of Darkness grafikájához. A szereplõk két dimenzióban mozognak, festett hátterek elõtt. Az átvezetõ animációk jól meganimált, 3D-s kis filmek. A 2D-hez képest igencsak jó kis grafikát sikerült összehozni a készítõknek. Egy rossz szavam sem lehet.
Játékmenet: Következzék a játékmenet, mely a játék talán legjobb része. Itt találhatóak meg a különbségek, amikrõl beszéltem. A HoD-ban mindig volt egy fegyverünk, amivel irtanunk kellett a gonoszok sokaságát. Nos, itt ilyenünk nem igazán van hisz a játék inkább ügyességi, mint akció. De ha nem vigyázunk, itt is lelõnek, illetve felfalnak minket. A pályák túlélése mellett van törékeny barátunknak egy dolga. A pályákon néha elvétve láthatunk pár számlálót, amik azt mutatják hogy mennyi mudokon társunk van életben, mennyien haltak meg, és mennyien szabadok. Azt fontos kiemelni hogy a játéknak két befejezése van. Ha sikerül több mint 50 mudokon társunkat megmentenünk, akkor a jó befejezést kapjuk meg, ha nem, akkor a rosszat. Társainkat úgy szabadíthatjuk fel, hogy megszólítjuk õket – lehet velük beszélgetni és parancsokat osztogatni – és a pályákon elvétve felbukkanó madárrajokhoz vezetjük a társaságot. Ezután használjuk Abe varázserejét, ami megnyit egy kaput a külsõ világba. A cimboráink utána automatikusan beugranak a kapuba, és folytathatjuk a további kutatást. Maga a játék helyszínileg nem a legváltozatosabb. Idõnk nagy részét a gyárban kell eltöltenünk (a játék eleje és vége is ott játszódik), de lesz alkalmunk ellátogatni kanyonokba, õsi templomokba, és a mudokonok rejtett falujába is. A játékban lehetõségünk van varázserõnk segítségével belebújni a biztonságiak testébe. Õket irányítva lelõhetjük a többi, ellenséges biztonságit, majd ha meg akarunk szabadulni tõle akkor egyszerûen felrobbantjuk. Ilyenkor visszatérünk a saját testünkbe. Használhatunk lóként egy kis teherhordó állatot is, vele lovagolni nagyon élvezetes. Csak vigyázzunk, nehogy lelõjék…A játék utolsó pályáin kap Abe egy berzelkelõ erõt, amikor villámokkal lezúzhatjuk az igazgatótanács tagjait. Utána az erõ el is tûnik, de erre csak a játék végén kerül sor.
 http://rondar.b13.hu/data/blogimages/usimage236088_1673231.jpg[/img]
Zene/Hang: Ejtsünk pár szót a zenérõl. A hangulathoz jelentõsen hozzájárulnak, de többnyire hullámzó a minõségük, van, amelyikben kevés a változatosság, de vannak jól csengõ dallamok is. A hangeffektek viszont remekek.   
Hangulat: A játék hangulata viszont zseniálisan meg lett oldva. Ahogy azt a sztoriból leszûrtétek, a játékban sok morbid és szürreális elem van. Fõszereplõnk sem egy született szépség, sõt egyetlen szép figurával sem fogunk találkozni Oddworld világában. Nemhiába nevezik Oddworldnek. A szabadon lévõ vadállatok viselkedése is más. A nagytestû Scrabs amint meglát, üldözõbe vesz. A Paramite azonban egymaga kicsit félénk, de ha falkában van, akkor õ is megrohamoz. A vicces az, hogy ha a gyárat sikerülne felrobbantani, akkor az õ életüket is biztonságban tudhatnánk.
 http://rondar.b13.hu/data/blogimages/usimage236089_3316685.jpg[/img]
Szavatosság: Sokat kell menekülni, futkározni, taktikázni a játékban. Maga az alapjáték nagyon elnyújtott. Mikor a Paramite és a Scrabs fajok templomába kell ellátogatni, gyakorlatilag végig ugyanazok a teendõink, és ez talán a játék legunalmasabb része. A végén úgyis vissza kell majd térnünk a gyárba, hogy legyõzzük az ellenségeinket. És mivel a játék csak bizonyos pontokon kínálja fel a mentési lehetõséget, megérthetitek ha azt mondom: nagyon nehéz játékról van szó. Aki végig akarja vinni, kösse fel a nadrágot. Hiába történik kevés dolog a játékban, túl nehéz ahhoz hogy az ember egyetlen nap alatt végigvigye.
Sztori: A játék története nem túlzottan kidolgozott. A világ felépítése jól ki van találva, a szituáció beleillik az egészbe, viszont maga játék szálában akadnak érdekességek. Például Abe nem egyszer meghal a játék során, de felbukkan egy mudokon sámán, aki feléleszti és közli vele hogy õ az egyetlen aki felszabadíthatja a népüket. Viccesnek tartottam hogy a megváltó szerepét ezúttal nem egy szép lány/szõke übermench kapta meg, hanem egy törékeny kis semmi rusnyaság. Néha akad humor is, de a legtöbbször komoly a történet, és a fõszereplõ nagyon irritálóvá válhat egy idõ után, mert keveset tudunk meg róla.
Lezárás: Az Abe’s Oddysee egy csöppet sem hibátlan játék. Néha túlságosan is nehéz, ezért is csinálták könnyebbre a folytatást. A fõszereplõ sem az a „szívheznövõs” fajta, és a sztori sem a legizgalmasabb. Ennek ellenére mindenkit bátorítok arra hogy legalább egyszer játssza végig, hisz hiba ide vagy oda, az Oddworld-sorozat elsõ része még mindig nagyszerû játék. Ha tetszett az elsõ rész, majd szerezzétek be az Exodust is, és akinek van X-Boxja, az játssza végig a harmadik részt is!    
Kiegészítés: a japánoknál Abe a GoGo lett a játék címe, és cenzúrázva dobták piacra.
 http://rondar.b13.hu/data/blogimages/usimage236090_2581334.jpg[/img]
Bal oldalt az eredeti (karóra húzott fej), jobb oldalt (nyalóka/fagyi) a japán változat látható.
És az intro: