David Blake, a Curiosity-projekt vegyi és kõzettani vezetõ kutatója szerint, ha nem találnak ilyet, az sem zárja ki, hogy a terület alkalmas az élet kialakulására, mert a mikrobiális anyagcserének nem feltétele, hogy a geológiai környezet szenet tartalmazzon. A kutatók elmondták, hogy a felfedezés nem azt jelenti hogy biztosan volt élet a Marson, hanem arra bizonyíték, hogy élethez alkalmas volt valaha a bolygó, és ez a tény önmagában szenzáció.
A NASA 2,5 milliárd dolláros összköltségû, csaknem két évre tervezett Curiosity-programjának célja, hogy kiderítse, létezhettek-e valamikor olyan feltételek a Marson, amelyekben akár mikrobiális életformák is kifejlõdhettek.