Ily nehéz és különös helyzet elõtt állva, kérdezzük, hogy a fent említett elvek és érdekek mely szempontja váltotta ki ezt a különös szigorúságot Magyarországgal szemben? Talán az ítélkezés ténye lenne ez Magyarországgal szemben? Önök, Uraim, akiket a gyõzelem a bírói székhez juttatott, Önök kimondották egykori ellenségeiknek, a Központi Hatalmaknak bûnösségét és elhatározták, hogy a háború következményeit a felelõsökre hárítják. Legyen így; de akkor, azt hiszem, hogy a fokozat megállapításánál a bûnösség fokával arányban kellene eljárni, és mivel Magyarországot sújtják a legszigorúbb és létét leginkább veszélyeztetõ feltételekkel, úgy azt lehetne hinni, hogy éppen õ az, aki az összes nemzetek közül a legbûnösebb. Uraim! Anélkül, hogy e kérdés részleteibe bocsátkoznék, hiszen ezt benyújtandó okmányaink fogják megtenni, ki kell jelentenem, hogy ezt az ítéletet nem lehet kimondani oly nemzet fölött, amely abban a pillanatban, amidõn a háború kitört, nem bírt teljes függetlenséggel és legfeljebb csak befolyást gyakorolhatott az Osztrák–Magyar Monarchia ügyeire és amely nemzet ezt, mint a legutóbb nyilvánosságra hozott okmányok bizonyítják, fel is használta arra, hogy helytelenítse azokat a lépéseket, amelyeknek a háborút elõ kellett idézniök.[/quote]Ezután átvették a szerzõdést tartalmazó dokumentumot, majd pár nap múlva – lényegében anélkül, hogy figyelembe vették volna a magyar érveket – aláírták. Az új határokat elvileg a Woodrow Wilson amerikai elnök által megfogalmazott nemzeti elv alapján jelölték ki. Ettõl azonban több esetben, stratégiai, gazdasági, közlekedési stb. szempontokra hivatkozva eltértek. Például az összes az új határral párhuzamos út és vasút a határ túloldalára került (fõleg katonai okokból). Például az Arad-Nagyvárad-Szatmárnémeti út és vasút, a Csallóköz (a megmaradt, összekötõ utak nélküli sugaras szerkezet máig a magyar közlekedés egyik gondja). Így kerültek egybefüggõ magyar lakosságú tömbök is a határ túloldalára (például a Csallóköz, Székelyföld, az egykori Partium és Bácska egyes részei), noha legtöbbször ki lehetett volna jelölni megfelelõ határt. A magyar tárgyalási stratégia alapvetõen Magyarország területi integritásának megõrzését szerette volna elérni. Érveik az ország történelmi, földrajzi és gazdasági egységét igyekeztek alátámasztani. Emellett a magyar delegáció kérte a népszavazás lehetõségét is, a szövetségesek által sokat hangoztatott önrendelkezés és nemzetiségi elvre hivatkozva. Apponyi beszéde sokakban nagy hatást keltett, mivel azonban a békeszerzõdést illetõen a döntés már megszületett, érveit nem vették figyelembe.A szerzõdést végül a lényegében erre kinevezett Simonyi-Semadam Sándor kormányának küldöttei, Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és Benárd Ágoston, népjóléti miniszter írták alá 1920. június 4-én. A szerzõdést az 1921. évi XXXIII. törvénycikkel iktatták be a magyar jogrendszerbe. A Szent István egykori koronájához tartozó területek uralkodó osztályai által képviselt magyar népet minden szövetséges egyöntetûen a világháború legfõbb segítõjének, ha ugyan nem az elsõ számú felelõsének tartja. A magyarok már a háború elõtt is azon mesterkedtek, hogy a propaganda minden eszközével elkendõzzék a korábbi magyar kormány és fõleg bizonyos arisztokrata kormánykörök tetteit. Ám mindezek ellenére a háború folyamán sikerült lelepleznünk a magyar oligarchia valódi lényegét, valamint Magyarországon a háború elõtt és alatt uralkodó valódi állapotokat. Az egész világ elborzadt ezeknek a tõsgyökeres mongol politikai viszonyoknak a láttán, és megértette, hogy a háborút nem egyedül az egykori Osztrák–Magyar Monarchia végzetes politikája robbantotta kik, hanem sokkal inkább Budapesten, mint Bécsben készítették elõ.[/quote]Katonai hatásokMagyarország katonai alakulatait, egységeit, azok létszámát a szerzõdés határozta meg. Eszerint a magyar hadsereg létszámát 35 000, a tisztikarét 1750, az altiszti karét 1313 fõben maximálták. A hadsereg kiegészítésére csak a toborzást engedélyezték, a szolgálati idejét 12 évben írták elõ. Megtiltották légierõ és nehézfegyverek tartását, csupán 185 ágyút engedélyeztek – miközben a kisantant felfegyverkezett. Nem engedélyezték repülõgépek és hadihajók gyártását. A flotta csupán három felderítõ naszádból állhatott, az adriai hadiflottát elkobozták az olaszok részére.[21]A szerzõdésben foglaltak betartását a Szövetséges Katonai Ellenõrzõ Bizottság ellenõrizte. A gazdasági helyzet és Bizottság jelenléte (1927. március 31-ig) nem tette lehetõvé a hadsereg fejlesztését. Az ország védelméhez szükséges fegyveres erõt ezekben az években az úgynevezett „rejtett alakulatok” biztosították: a belügyi illetve a pénzügyi tárcához tartozó vámõrség, csendõrség, határõrség, folyamõrség és a rendõrtartalékok.A szerzõdés hatásaiAmi a gazdaságot illeti, a korábbi Magyar Királyságból a termõföld 61,4%-a, a faállomány 88%-a, a vasúthálózat 62,2%-a, a kiépített utak 64,5%-a, a nyersvas 83,1%-a, az ipartelepek 55,7%-a, a hitel- és bankintézetek 67%-a került a szomszédos országok birtokába. Romániának és Jugoszláviának részt kellett vállalnia Magyarország anyagi tartozásainak rendezésében a fennhatóságuk alá került területek miatt. A további intézkedések közé tartozott, hogy nem épülhet Magyarországon vasút egynél több sínpárral. Magyarország azokról az Európán kívüli területi elõjogokról is lemondott, amelyek a korábbi Osztrák–Magyar Monarchia területéhez tartoztak. Az elcsatolt területeken az új rezsimek megbízhatatlannak tartották a korábbi, többnyire magyar nemzetiségû értelmiségi, hivatalnoki réteget, és sokukat elbocsátották. Nagy részük az 1920-as években Magyarországra települt át, ahol komoly nélkülözések után is csak részben találtak munkát. Mindez belpolitikai feszültségeket keltett, felerõsítette a magyarországi antiszemitizmust.A magyar közvélemény így látta Trianont: „Felbontották Ausztriát, hogy ne tûrjenek Európában sok nemzet felett zsarnokoskodó egy államot. És egy Ausztria helyett csináltak csehekbõl, morvákból, szlovákokból, lengyelekbõl, magyarokból, németekbõl, kisoroszokból álló Csehszlovákiát; csináltak románokból, németekbõl, szerbekbõl, bulgárokból, törökökbõl, tatárokból, cigányokból álló Romániát; csináltak szerbekbõl, bosnyákokból, horvátokból, szlovénekbõl, törökökbõl, montenegróiakból, vendekbõl, románokból, albánokból, olaszokból, cincárokból álló Jugoszláviát. Vagyis csináltak egy Ausztria helyett négyet.”A fenti megállapítás után hat évtizeddel bebizonyosodott, hogy ezek a kreált államok nem életképesek, sorban felbomlottak, volt amelyik békességben, volt amelyik háborúban. Ma már csak Ausztria és Románia olyan állam, amelyik létezik még a trianoni szerzõdés által Magyarország területébõl részesülõ államok közül.A Magyar Királyság lakóinak száma 20 886 487-rõl 7 615 117-re esett vissza. 1910-ben a Magyar Királyságban élõ magyar népesség az össznépesség kb. 48,1%-át – Horvát-Szlavónország nélkül 54,6%-át – tette ki. Noha az elcsatolt területeken élõk többsége nem volt magyar nemzetiségû, a békeszerzõdés során az országhatárok megvonása gyakran nem követte a nyelvi vagy nemzetiségi határokat. Sok esetben egységes tömbben élõ magyar lakosságú területeket is elcsatoltak. Mintegy 3,3 millió magyar rekedt kívül az új magyar állam határain. A magyar nemzetiségûek lélekszáma az elcsatolt területeken az 1910-es népszámlálás alapján: ma Szlovákiához tartozó területen: 884 000 fõ, a helyi lakosság 30%-aÁrva vármegye és Szepes vármegye Lengyelországhoz került részein: 1 000 fõ, a helyi lakosság 1,2%-ama Romániához tartozó területen: 1 662 000 fõ, a helyi lakosság 32%-ama Szerbiához tartozó területen: 420 000 fõ, a helyi lakosság 28%-ama Ukrajnához tartozó területen: 183 000 fõ, a helyi lakosság 30%-aHorvátországban: 121 000 fõ, a helyi lakosság 3,5%-ama Szlovéniához tartozó területen: 20 800 fõ, a helyi lakosság 1,6%-ama Ausztriához tartozó területen Burgenlandban: 26 200 fõ, a helyi lakosság 9%-aFiume városában (ma Horvátország része): 7 000 fõ, a helyi lakosság 24%-a Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Trianoni_b%C3%A9keszerz%C5%91d%C3%A9s
A Szent István egykori koronájához tartozó területek uralkodó osztályai által képviselt magyar népet minden szövetséges egyöntetûen a világháború legfõbb segítõjének, ha ugyan nem az elsõ számú felelõsének tartja. A magyarok már a háború elõtt is azon mesterkedtek, hogy a propaganda minden eszközével elkendõzzék a korábbi magyar kormány és fõleg bizonyos arisztokrata kormánykörök tetteit. Ám mindezek ellenére a háború folyamán sikerült lelepleznünk a magyar oligarchia valódi lényegét, valamint Magyarországon a háború elõtt és alatt uralkodó valódi állapotokat. Az egész világ elborzadt ezeknek a tõsgyökeres mongol politikai viszonyoknak a láttán, és megértette, hogy a háborút nem egyedül az egykori Osztrák–Magyar Monarchia végzetes politikája robbantotta kik, hanem sokkal inkább Budapesten, mint Bécsben készítették elõ.[/quote]Katonai hatásokMagyarország katonai alakulatait, egységeit, azok létszámát a szerzõdés határozta meg. Eszerint a magyar hadsereg létszámát 35 000, a tisztikarét 1750, az altiszti karét 1313 fõben maximálták. A hadsereg kiegészítésére csak a toborzást engedélyezték, a szolgálati idejét 12 évben írták elõ. Megtiltották légierõ és nehézfegyverek tartását, csupán 185 ágyút engedélyeztek – miközben a kisantant felfegyverkezett. Nem engedélyezték repülõgépek és hadihajók gyártását. A flotta csupán három felderítõ naszádból állhatott, az adriai hadiflottát elkobozták az olaszok részére.[21]A szerzõdésben foglaltak betartását a Szövetséges Katonai Ellenõrzõ Bizottság ellenõrizte. A gazdasági helyzet és Bizottság jelenléte (1927. március 31-ig) nem tette lehetõvé a hadsereg fejlesztését. Az ország védelméhez szükséges fegyveres erõt ezekben az években az úgynevezett „rejtett alakulatok” biztosították: a belügyi illetve a pénzügyi tárcához tartozó vámõrség, csendõrség, határõrség, folyamõrség és a rendõrtartalékok.A szerzõdés hatásaiAmi a gazdaságot illeti, a korábbi Magyar Királyságból a termõföld 61,4%-a, a faállomány 88%-a, a vasúthálózat 62,2%-a, a kiépített utak 64,5%-a, a nyersvas 83,1%-a, az ipartelepek 55,7%-a, a hitel- és bankintézetek 67%-a került a szomszédos országok birtokába. Romániának és Jugoszláviának részt kellett vállalnia Magyarország anyagi tartozásainak rendezésében a fennhatóságuk alá került területek miatt. A további intézkedések közé tartozott, hogy nem épülhet Magyarországon vasút egynél több sínpárral. Magyarország azokról az Európán kívüli területi elõjogokról is lemondott, amelyek a korábbi Osztrák–Magyar Monarchia területéhez tartoztak. Az elcsatolt területeken az új rezsimek megbízhatatlannak tartották a korábbi, többnyire magyar nemzetiségû értelmiségi, hivatalnoki réteget, és sokukat elbocsátották. Nagy részük az 1920-as években Magyarországra települt át, ahol komoly nélkülözések után is csak részben találtak munkát. Mindez belpolitikai feszültségeket keltett, felerõsítette a magyarországi antiszemitizmust.A magyar közvélemény így látta Trianont: „Felbontották Ausztriát, hogy ne tûrjenek Európában sok nemzet felett zsarnokoskodó egy államot. És egy Ausztria helyett csináltak csehekbõl, morvákból, szlovákokból, lengyelekbõl, magyarokból, németekbõl, kisoroszokból álló Csehszlovákiát; csináltak románokból, németekbõl, szerbekbõl, bulgárokból, törökökbõl, tatárokból, cigányokból álló Romániát; csináltak szerbekbõl, bosnyákokból, horvátokból, szlovénekbõl, törökökbõl, montenegróiakból, vendekbõl, románokból, albánokból, olaszokból, cincárokból álló Jugoszláviát. Vagyis csináltak egy Ausztria helyett négyet.”A fenti megállapítás után hat évtizeddel bebizonyosodott, hogy ezek a kreált államok nem életképesek, sorban felbomlottak, volt amelyik békességben, volt amelyik háborúban. Ma már csak Ausztria és Románia olyan állam, amelyik létezik még a trianoni szerzõdés által Magyarország területébõl részesülõ államok közül.A Magyar Királyság lakóinak száma 20 886 487-rõl 7 615 117-re esett vissza. 1910-ben a Magyar Királyságban élõ magyar népesség az össznépesség kb. 48,1%-át – Horvát-Szlavónország nélkül 54,6%-át – tette ki. Noha az elcsatolt területeken élõk többsége nem volt magyar nemzetiségû, a békeszerzõdés során az országhatárok megvonása gyakran nem követte a nyelvi vagy nemzetiségi határokat. Sok esetben egységes tömbben élõ magyar lakosságú területeket is elcsatoltak. Mintegy 3,3 millió magyar rekedt kívül az új magyar állam határain. A magyar nemzetiségûek lélekszáma az elcsatolt területeken az 1910-es népszámlálás alapján: ma Szlovákiához tartozó területen: 884 000 fõ, a helyi lakosság 30%-aÁrva vármegye és Szepes vármegye Lengyelországhoz került részein: 1 000 fõ, a helyi lakosság 1,2%-ama Romániához tartozó területen: 1 662 000 fõ, a helyi lakosság 32%-ama Szerbiához tartozó területen: 420 000 fõ, a helyi lakosság 28%-ama Ukrajnához tartozó területen: 183 000 fõ, a helyi lakosság 30%-aHorvátországban: 121 000 fõ, a helyi lakosság 3,5%-ama Szlovéniához tartozó területen: 20 800 fõ, a helyi lakosság 1,6%-ama Ausztriához tartozó területen Burgenlandban: 26 200 fõ, a helyi lakosság 9%-aFiume városában (ma Horvátország része): 7 000 fõ, a helyi lakosság 24%-a Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Trianoni_b%C3%A9keszerz%C5%91d%C3%A9s
Уѕтǝǝ: Azt hallottam, hogy 100 évre lett kötve, pár év és visszakapjuk.Ebbõl mi igaz?
Уѕтǝǝ: Azt hallottam, hogy 100 évre lett kötve, pár év és visszakapjuk.Ebbõl mi igaz? Ma már nem a Trianoni békeszerzõdés van érvényben. Az a Bécsi döntésekkel érvényét vesztette. A jelenlegi nem fog lejárni, de javítsatok ki ha tévedek. [/quote]Igen. Én úgy tudom 2 bécsi döntés volt
Megvan az egész szerzõdés kinyomtatva az eredeti írás másolata.\"Háromszázhuszonvalamennyi\" oldal. Kötelezõ olvasmánnyá tenném.
Megvan az egész szerzõdés kinyomtatva az eredeti írás másolata.\"Háromszázhuszonvalamennyi\" oldal. Kötelezõ olvasmánnyá tenném. Hát sokkal de sokkal jobb lenne mint a Harry Potter. Igen, a HP kötelezõ olvasmány jövõ tanévtõl :mistrust: :mistrust: Húgomnak már olvasnia kell majd.Amúgy hol lehet elolvasni a szerzõdést?Szerk.: Megvan, el is kezdtem Eddig nem tudtam, hogy fent van a neten. [/quote] Kérek egy linket.
Nem arról volt szó, hogy 100 évre lett megkötve, hanem arról, hogy valaki mondta, hogy majd felülvizsgálják. De a párizsi békeszerzõdés 1947-ben nem a trianoni békeszerzõdést újította meg, hanem a bécsi döntéseket tette semmissé, tehát visszaálltak a korábbi (trianoni) határok.