Szerencsére nem is ferdítésnek hívhatóak ezek a dolgok, hanem pontatlanságnak.
Ezt abból gondolom, hogy nem szándékos, mert valójában nem akarja  afilm egyik oldalt se bemocskolni. A jobboldali kopaszsráccal kapcsolatban is, nem mocskolta a film készítõje a cselekményben még csak burkoltan se, sokkal inkább azt próbálta vele megmutatni, hogy miylen könnyen át lehet esni a ló másik oldalára.
Amikor a néger sráctól megkérdezte, hogy õ angolnak vagy jamaikainak vallja-e magát, akkor például nagyon jól bemutatta azt, hogy hiába szélsõséges a jobboldali figura, de van lelke, meg tudja különböztetni feketék között is a dolgokat.
Csak kissé bedurrant az agya, amikor a néger srác mesélte, hogy neki miylen szép és jó minden, viszont egy ott születettnek mennyire sz*r tud lenni.
Itt a kopszban az irigység dominált, és legfõképpen a csalódottság, azért taposta meg a négert.
Itt ezzel a mozanattal kitünõen lett érzékeltetve, hogy az embereknek nem a bõrszínnel van a bajuk, hanem azzal, hogy a felsõbb szféra különbözteti és válassza ketté a rasszokat-nemzeteket, nem a bõrszín vagy az \"álampolgársága\" bejegyzés.
Utána  akopasz meg is bánta, amit tett, és beimsmerte a sorok között az utolsó 1.2 percben, hogy a barátja, általa kedvelt személy a néger, még ha más is a bõrszíne.
És amiket kritizálok a filmben, amik pontatlanságok:
- A skinheadek semmilyen mennyiségben nem fogyasztottak kábítószert, erõsen kábszer ellenes mozgalom volt.
- Hippykkel alapból nem barátkoztak, mivel mint írtam is, ellenkúltúra volt. És azért, amiket te is észrevettél, Norbi: Nem tolerálták a naplopó életvitelük, az igénytelenségük és a kábítószerfogyasztásuk.
- Woody-ékon keresztül nagyon gyerekesnek mutatták be a sima, old school skinheadeket. Pedig alapvetõen erõszakos kúltúráról beszélünk.
- Ez a dolog, hogy \"hol a Marten\'s-ed\", meg amikor megkapja a kissrác a Ben Sherman\'s inget, egy kissé el lett túlozva.
Tény, ezek alap dolgok voltak a skinheadeknél, de nem ettõl tekintették a másikat igazinak.
Alapvetõen, a kopaszok öltözködése, ami bakancs, flanel ing/galléros póló, farmer/katonai nadrág, hózentróger szintén a munkásosztályból indul ki.
Bakancsot gondolom mondanom se kell, flanel ing a kényelmessége miatt, galléros póló azért, mert védi a nyakat, farmer a szívóssága miatt, a hózentrógerben meg léptékekkel kényelmesebb dolgozni, mint övvel a derekadon.
A kopsz fej meg tiszta sor. Menj el dolgozni építkezésre hosszú hajjal. Még 1 mûszak, mire hajat varázsolsz belõle otthon.
Az egész öltözködés innen indult ki. Munkás srácok, akik nem sokat törõdtek a flanccal, sokkal inkább az idõtállóságra mentek.
A bomber dzseki szintén a munkás jelleg miatt dominált a kopaszoknál, és nem a militarista szemlélet miatt. militarista szemlélet? :O A kopaszoknak a kezdetekben közük nem volt ehhez.
Woody Harrington dzsekije, ami tipikus viselet volt, azért, mert bármihez fel lehetett venni, és egyben elegáns is volt a maga módján.
Magyarán erõs munkásöntudattal rendelkezõ emberek voltaka skinheadek, akik elitélték és megvetették a felsõbb köröket, mivel azok nem fizették meg õket.
A néger fickó amúgy egy RudeBoy. Ezek a SKA zenét (valójában gyors reggae zene) hallgató jamaicai bevándorlók, illetve azoknak gyerekeikbõl álló szubkúltúra tagjai voltak. Hallgattak még Reggea-t is, de nem a mai fajtát, hanem a régi, klasszikus verziót.
A skinheadeknek eleinte nem is volt megnevezésük, ez teljesen spontán alakult ki szubkúltúrává.
Zeneileg se voltak besorolva sehova, éppen hogy reggae meg SKA koncertekre jártak. Abban az idõben (1969-1974) minden olyan ember, aki nem fogadta el az akkori zenéket, ezt hallgatta. A néger zenészek által játszott zenék is tökéletesen tükrözték a munkás srácok életérzését.
Aztán \'74-ben jött a punk, ebbõl meg kialakult az Oi! a skinheadeknek köszönhetõen, ami ízig-vérig lázadó, munkásosztályi zene volt.
\'80-as években angliában erõsödött a NAtional Front (ez benne van a filmben is), és a munkanélküliség meg nõtt. Sokan a bevándorlókban és azok leszármazottjaiban keresték a hibát és így fordult át a skinheadek része a politika felé. Hozzátenném, addig teljesen apolitikusak voltak.
Ekkor kezdõdött a széthúzás a kopaszok között, és 3 csoportosulás volt 1 szubkltúrán belül:
A jobboldali skinheadek (R.A.C.), a klasszikus politikamentes skinheadek (Old School Skinheadek), és a baloldaliak (RedSkins).
A baloldaliak elég aktívan tiltakoztak a jobbos kopaszok ellen, és erõsödött bennük a munkásöntudat, csak közben megfeledkeztek arról, hogy ez a jobboldalban ugyan úgy meg volt.
\'89-ben amerikában, New Yorkban egy újabb skinhead csoportulás alakult ki, õk voltak a S.H.A.R.P.-ok (Skinheads Against Racist Prejudice- Bõrfejûek a faji elõitéletek ellen).
Ez -mint neve is sugallja- a régi kopasz kúltúrát követte, amit nyakon öntött azzal, hogy antirasszistákj voltak, viszont nem keverendõek össze a RedSkinekkel, mivel a S.H.A.R.P.-ok nem foglalkoztak különösebben a politikával.
Õk ott kint alapvetõen HardCore Skinhead zenét hallgattak, és nem is úgy öltöztek, mint a klasszikus skinheadek, de hozzánk már ez a S.H.A.R.P. dolog a klasszikus skinhead kúltúrába belekeveredve érkezett el.
Volt Magyar megfelelõjük is, a M.A.R.S.H. (Magyar Anti-Rasszista Skinheadek).
Meg hát kialakultak az igazán szélsõséges jobboldali, kifejezetten *****i eszméket valló NS Skinheadek skinheadek, akik HateCore-t hallgattak, ez nemmás volt, mint a HardCore zene jobboldali változata, némi Trash Metállal megfûszerezve.
Arról nem is beszéltem, hogy még a klasszikus skinheadeken belül is voltak kissebb csoportulások, de eszmeileg nem volt közöttük különbség, ezért is feleslegesen bele menni.
Szerintem egy szubkúltáról se mondható el, hogy ennyire sok változata lenne.