Tényleg csak a pénzhajhászás miatt lesz kilencórás a háromszáz oldalas A hobbit filmverziója? Lehet A Gyûrûk Ura elõzménye több egyszerû gyerekmesénél? Vannak A hobbitnak mélységei? Jóvátehetõek a böfögõs-turházós poénok bármivel? És hogy jön ide az Antigoné?Jó másfél évtizeddel ezelõtt Peter Jackson nagy hõstette volt, hogy kiharcolta a stúdiónál: a hat részbõl és három kötetbõl álló A Gyûrûk Ura hadd legyen háromrészes. Ugyanez a harc most a legnagyobb hibának tûnt: A Gyûrûk Ura egyetlen részének vastagságát is alulról súroló A hobbit háromszor háromórásra duzzasztása aligha tûnhet másnak, mint elvakult pénzhajhászásnak. Arról nem is beszélve, hogy mennyivel kisebb horderejû regény A hobbit a húsz évvel késõbb megjelent nagy mûnél.
Forrás: Forum Hungary
A Gyûrûk Ura mesébe ágyazva a hatalom kísértõ erejérõl és felhasználásának erkölcsileg helyes és helytelen lehetõségeirõl, az elnyomással szembeni kiállás fontosságáról szól, és arról, hogy semmilyen egyéni érdek sem írhatja felül az összefogás
szükségességét. Az a regény az örök jó és rossz összecsapásának egyik - ha nem a - legnagyszabásúbb és legkáprázatosabb története, döbbenetesen sok mitológia kitalálásával úgy, hogy minden társadalom történelme egy-egy politikai-morális létstratégiát képvisel. De mi ezzel szemben A hobbit? Egy kissé bugyuta nyelvezettel megírt, nem túl bonyolult mese egy rakás törprõl, akik bár elég jómódúak, mégis szeretnének bosszút állni egy sárkányon, aki valaha elvette a pénzüket. Ebben a különösebb tanulságok és súly nélküli történetben pedig elég nehéz volt meglátni az okot arra, hogy egyáltalán filmet forgassanak belõle, nemhogy rögtön hármat.
De A hobbit épp azért sikerült igazán nagyszerûre, mert Peter Jackson - és állandó alkotótársai, Fran Walsh és Philippa Boyens - elvégezték azt a munkát, amelyet J. R. R. Tolkien nem. Egyrészt a hangsúlyok tologatásával és némi betoldással komoly és örökérvényû alapkonfliktussá változtatták a regényben még egyszerû kincsvadászatot; másrészt átemeltek A Gyûrûk Urá-ból mindent, ami annak többlettartalmat, metaforikus értelmezési lehetõséget adott; harmadrészt pedig Tolkien más, posztumusz megjelent írásai és saját ötleteik alapján tökéletesen elhelyezték A hobbit-ot ugyanazon a törésvonalon, amelynek egyre súlyosbodó rengései A Gyûrûk Urá-t is mozgatták. És ahhoz, hogy a regény cselekményének elmesélése - na meg néhány olyan, a rajongóknak szóló finomság, mint a korábban csak a DVD-extrák között elférõ dalok - mellett mindezt érthetõen és alaposan kibontsák, kellett az a filmenként százhetven perces játékidõ.
Forrás: Forum Hungary
A hobbit - Váratlan utazás | Martin Freeman
Jacksonék tehát pontosan látták A hobbit gyengeségeit, amelyek miatt félõ volt, hogy a film is annyival lesz kevesebb a korábbiaknál, mint a regény A Gyûrûk Urá-nál. Ilyen volt a törpök igen remegõ lábakon álló motivációja: a regény szerint bár az Ereborból való kiûzetésük óta már újra remekül élnek, szép vagyonra is szert tettek, azért mégis szeretnék visszaszerezni a hegymélyi várukat elfoglaló sárkánytól, Smaugtól a régi kincseiket. A filmben ennél jóval többrõl van szó: Jackson kihangsúlyozza, hogy a törpök, mióta kiûzettek utolsó saját országukból, számkivetettségben, hontalanul élnek, mert elvették tõlük a hazájukat. Ettõl pedig sokkal magasztosabb lesz a missziójuk: a kicsi, esélytelen, de bátor és büszke nép elindul, hogy elfoglalja saját honát - a kincs már csak az ezzel járó bónusz. (Arra inkább most ne térjünk ki, hogy ilyenformán milyen lehetõségek adódnak a párhuzamok keresésére a törpexodus és a Jeruzsálemükrõl le nem tevõ zsidók története között.)
De a film nemcsak metaforikus, hanem konkrét többlettartalommal is megtoldja a regényt. Ahogy A Gyûrûk Ura egy sajátos világháború-vízióra épül, ahogyan a földön található minden rossz egyesül, és sötétséget bocsát a világra, úgy lesz a gonosz szimbólumát, az Egy Gyûrût elpusztítani igyekvõ kisember (vagyis hobbit) története része valami sokkal nagyobbnak: az embert elnyomó gépezet elleni harcnak. Ebbe \"a nagyobba\" helyezi bele Jackson A hobbit-ot is: a hatvan évvel a nagyregény elõtt játszódó történetben a filmben már ugyanaz a metaforikus és konkrét sötét kezd el terjedni, már ugyanaz a gonosz kezd éledni. A regényben csak említés szintjén felbukkanó Feketemágus (ahogy az egyébként Tolkien elveszett történeteibõl is kiderül) nem más, mint az erejét gyûjtõ Szauron, az egykor barátságos, a második filmben szerepet kapó Zölderdõt Bakacsinerdõvé változtató homály már ugyanaz, amely késõbb egész Középföldét beteríti. Így Smaug legyõzése itt azért lenne rendkívül fontos, mert a pusztító sárkány a jövõben az embertelen gépezet kezébe kerülve garanciája lenne az ellenállás bukásának.
A többit itt olvashatjátok:
http://www.origo.hu/filmklub/blog/kritika/20121212-ennel-jobb-nem-is-lehetne-a-hobbit-kritika-peter-jackson.html