Keressünk egy biztonságos helyet, ahol a forgalmat és a környéken lakókat nem zavarjuk. Ez lehet akár egy nyitva tartási idõn kívüli bevásárlóközpont, vagy szupermarket parkolója is, de számítanunk kell rá, hogy ezek õrzött területek és nem leszünk a biztonsági õrök kedvencei. Viszont bizonyára a legtöbb településen találunk a gyakorláshoz megfelelõ területet. Vizsgáljuk meg, hogy ne legyenek a közelben padkák, árkok, oszlopok, vagy egyéb egyenetlenségek, mert ezek komoly károkat okozhatnak az autónkban. Vihetünk magunkkal különbözõ tereptárgyakat is, például karton dobozokat, amik nem okoznak kárt az autónkban, mégis remek pályát tudunk belõlük építeni. Elõnyös, ha nem egyedül megyünk, hanem van egy segítõnk, aki az elsodort „pályaelemeket\" helyreállítja és figyeli, nehogy valaki váratlanul arra tévedjen és védtelen tereptárgyként végezze.
Lehetõség szerint nyugodtan, kipihenten és megfelelõ mûszaki állapotú jármûvel érkezzünk a gyakorlás helyszínére. A pályákat fokozatosan nehezítsük, ne akarjunk rögtön túl sokat, hiszen idõre van szükségünk, hogy feldolgozzuk a friss tapasztalatokat. Ne hajtsunk túl gyorsan, nem ezért vagyunk ott, hanem rutint szerezni, na és egy kicsit levezetni a hétköznapok feszültségeit. Megkérhetjük segítõnket, hogy dobja elénk a dobozt, ezzel szimulálva egy gyalogost, vagy egy kisállatot. Próbálgassuk a fékezést, ismerjük meg autónk képességeit és tegyük próbára magunkat!
Tartsuk szem elõtt, hogy havas, jeges úton a legjobb téli gumival, ABS-szel és a rengeteg hárombetûs elektronikával felszerelt csúcsautók sem képesek átírni a fizika törvényeit, maximum a probléma bekövetkezésének esélyét csökkentik. Mi konszern-rajongók nem ritka, hogy akár harminc évnél is idõsebb autókkal közlekedünk, melyek jelentõs része már átesett egy komoly felújításon. Mégis komoly szükségünk van a megszerzett rutinra, hiszen amikor ott az elkerülhetetlen pillanat, akkor ez lehet a legnagyobb segítségünk. Tehát gyakoroljunk amikor-és ahol csak tudunk, élvezzük a tanulást, elsõ a biztonság.
 

\"Egyszerûbb\" közúti közlekedési vészhelyzetet gyakorolni csak életszerû körülmények között lehet.
Évszakváltáskor hasznos egy kis gyakorlás például csúszós, jeges úton. Magát a csúszást, a gépkocsi hirtelen kormánymozdulatra történõ \"viselkedését\", a fékezést, a sodródást, a gumi tapadását, az autó képességeit − és a vezetõ felkészültségét − próbára kell tenni.
Nem tilos közúton is ezeket kipróbálni, de csak forgalommentes területen és fokozott figyelem mellett. Elõnyt és nagyobb biztonságot jelent az, ha segítõtársunk figyeli, nem közeledik-e más jármû vagy személy. Ajánlott ellenõrizni, biztonságos-e az ottani környezet (nincs mély árok, fa vagy oszlop a közelben).
Hangsúlyozni kell, hogy közlekedési szabályszegés vagy a forgalom zavarása nem történhet gyakorlás címén!
Nagyobb biztonságot és szakértelmet ad, ha vezetéstechnikai tanpályán szakemberek (trénerek, instruktorok) vezetésével gyakorolhatunk. Itt elméleti felkészítés után alapozással, fokozott terheléssel tréningen sajátíthatják el a legfontosabb ismereteket. A rendõrség ezt a megoldást javasolja. Természetesen itt fizetni kell a képzésért, de arányaiban kevesebbet, mint amennyi kár keletkezhet, ha bekövetkezik egy baleset, nem beszélve a személyi sérülésrõl.
Az egyik legjobb prevenció a közúti közlekedés szabályainak betartása, melyhez további vezetéstechnikai ismereteknek kell párosulnia!
ORFK Szóvivõi Iroda
[/quote]