Támasztom a csingajon a háttámlát,
melletem ül egy izgága imeis.
Érzem a városi élet hátrányát:
a retardáció betört ide is.
Velem szemben terpeszben egy lubáré,
alig fedi magát, kilóg az alváz.
Orrnyergén ül egy törött okuláré,
torkában eltûnt egy egész italház.
A városnál némábban csak én ülök.
Felszáll az ellenõr, eljött a rovancs.
Nincs jegyem, az izgalomtól szétsülök:
engem figyel most az egész bázsli brancs.
De nyugodt szikla vagyok, semmi majré,
itt a megálló: résnyire nyílt ajtó.
Ha leugrok elkerülhet a balhé,
ha maradok lecsap a végrehajtó.